Balatonfüred a Balaton északi partjának történelmi hangulatot árasztó kisvárosa. A település több mint kétezer éves múltra tekint vissza, már a római korban lakott település volt. Igazán jelentőssé azonban a XIX. században vált, ekkor a hazai kulturális és társadalmi élet egyik legjelentősebb központjaként tartották számon. Híres költők, írók, politikusok töltötték itt a nyarat, lelték gyógyulásukat. Vonzereje gyönyörű fekvésében, szénsavas forrásainak gyógyhatásában, a felvidéken termő zamatos, jó boraiban, de legfőképpen az itt élő emberek vendégszeretetében rejlik. Történelmi, kulturális hagyományaik, évtizedekre visszatekintő rendezvényeik és természeti kincseik minden évszakban a városba csábítják az érdeklődőket.

Balatonfüred látnivalói, nevezetességei

• Kossuth Lajos-forrás
  

Füred központja a Gyógy-téren a Kossuth Lajos-forrás, fölötte 12 oszlop által tartott tető díszlik, ez a kútház. A műemléki jegyzékben ennyi olvasható: "Ivócsarnok, klasszicista. Épült 1800-ban. Átépítve 1853-ban. I. Ferenc József császár-király 1852-ben látogatta meg először Füredet. Akkor "a hódoló tisztelet megnyilvánulásaként" róla neveztette el a tihanyi apátság a kutat. 1952-ben a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal ajánlására Kossuth Lajosról nevezték el a kutat, mely nevet ma is őrzi. Időtállóságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ő írta a legszebb és valóban érdekes füredi fürdőlevelet, ő vetette fel a balatoni gőzhajózás megvalósításának szükségességét, így joggal megérdemli, hogy neve megörökítést nyerjen e helyen. 1993-ban felújították és átadták a nagyközönségnek.

• Anna Grand Hotel- egykori Nagyvendéglő és Kurterem

Nagyvendéglő és Kurszalon, majd Grand Hotel néven ismert ez füredi épület, amelynek a múltja immár 1748-ig nyúlik vissza, most már több mint 250 éve szolgálja a magyar idegenforgalmat, ma szállodaként működik. Ez az épület ad otthont minden év júliusában az Anna-báloknak.

Cím: Balatonfüred, Gyógy tér 3.

• Horváth-ház

Épült 1795-1798 között. A XVIII. század végére már divatba jött Füred, s a feltételek hiányoztak az egyre nagyobb vendégsereg fogadására. Ezért a királyi Helytartótanács 1786-ban bizottságot küldött ki a fürdő elhelyezési viszonyainak megvizsgálására. Ez a bizottság április 30-án járta végig a telepet, javasolta harmadik vendéglő építését is és javaslatokat tett a férőhelyek bővítésére. A magyar reformok közismert politikusai nagyobbrészt a Horváth-házban szálltak meg. Nemcsak azért, mert 1837-ig, amíg az új fürdőház épülete, és 1842-től 1847-ig, amíg az ún. keresztház és a Nagyvendéglő új szobái el nem készültek, más elfogadható vendégfogadó Füreden nem volt, hanem azért is, mert az akkori magyar politika vezető egyéniségei egytől egyig mind barátai is voltak a Horváth-ház gazdáinak. A ház nagyon szép, tiszta copf stílusú épület, nála nagyobb ebben a stílusban nincs az egész Balaton-vidéken. A befejezését a bejárólépcső fedlapjára vésett 1798-as évszám perdöntően bizonyítja. Mindig idegenfogalmi célokat szolgált, és különösen a reformkorban színhelye volt nagy emberek találkozásának és eszméik megvalósításának. (1825-ben itt tartották az 1. Anna-bált. Ismert még Mangold-udvar, Stefánia udvar néven. 1918-1945 között a tihanyi apátság birtokában volt. A második világháborúban egy ideig hadikórház volt. 1956-1993 között a Mecseki Ércbányák Üdülője volt. Jelenlegi állapotában némi felújításra szorul.)

• Huray-házak

Jókai Mór sógora, Huray István Füred nevezetes emberei közé tartozott. Azoknak az orvosoknak körébe tartozott, akik a gyógyforrás körüli sétányon különösebb vizsgálat nélkül, a beteg panaszait meghallgatva ajánlották Füred gyógytényezőit. 1875-ben már mint másodorvos működött tiszteletbeli főorvos címmel, dr. Orzovenszky Károly, a kinevezett fürdőorvos mellett. Orzovenszky halála után 1876 december 30-án kinevezték őt hivatalos fürdőorvosnak. Egészen a haláláig, 1910-ig töltötte be ezt az állást. Kinevezése előtt csak a nyári idényben lakott feleségével Füreden, az ún. Ófürdőházhoz csatlakozó keresztházban, egy háromszobás lakásban, amelyből egy szoba a rendelője volt. Télen Tihanyban laktak, uradalmi épületben és az Óvárban volt egy szép szőlője, ahol későbbi sógora, Jókai Mór is sokszor megfordult. Jókai feleségének, Laborfalvi Rózának nővére, Laborfalvi Benke Jozefa, akit általában csak Pepi néninek neveztek a család tagjai, 1865-ben Huray Istvánhoz ment férjhez. Amíg Jókai háza fel nem épült, többször laktak náluk a kis orvosi lakásban. 1866-ban azután a tihanyi apátság parcellázásából szerezték meg Hurayék a saját telküket, amely ma az egyik legszebb helyen fekszik, a Jókai Mór és Blaha Lujza utcák sarkán, szemben a Kerek-templommal. Így 1868-ban felépítették ott az első házukat. Utána még kettőt építettek, és az épületek neve így alakult: nagy villa, kis villa, kis épület.

A Huray-féle házak közül az első és a második ma a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság székhelye. Díszes vaskerítés fogja közre a nagy telket. Szép fenyők állnak területén, sima gyepszőnyeggel körítve. Az épületek a múlt század 60-as éveiben kialakult romantikus stílusban készültek, földszintes és emeletes ablakainak elosztása 2-3, az épület közepén nagy fedett terasz, háromszögű, lombfüzér-díszes oromzattal, pala fedéssel. Védett, műemlék jellegű mindkettő.

• Blaha Lujza villa

1866-ban parcellázták a telket, melyre Szűcs Lajosné 1867-ben építette a házat. Tőle Csény Lajos vásárolta meg, aki 1893-ban adta el Blaha Lujzának. A szép, klasszicista ízlésben épült ház bejárója fölött a háromszögletű oromzaton olvasható: "E ház volt a nemzet csalogányának legkedvesebb fészke". Fölötte pedig: "Blaha Lujza nyaralója 1893-1916."

• Jókai Villa (Jókai Múzeum)
  

Jókai Mór egykori villája 1870-ben épült koraeklektikus stílusban.  Laborfalvi Róza 1886-ban töltötte utolsó nyarát Balatonfüreden, novemberben meghalt. Jókait teljesen megtörte feleségének elvesztése. A füredi villa Róza asszony halálával végérvényesen üresen maradt. Jókai többé már nem érezte otthon magát a házban, "mert egyedül magamban mit csináljak abban a nagy üres kastélyban?" /Jókai / 1890-ben eladta a házat. A füredi villa eladásával megszakadtak állandó kapcsolatai a Balatonnal. 

50 éves írói jubileumát az egész ország ünnepelte, az egyetem díszdoktorává avatta, a legtöbb magyar város díszpolgárává választotta. Magánélete az elkövetkező években kissé megváltozott. A 74 éves író beleszeretett a 20 éves Nagy Bella színésznőbe, akit később a családi rágalmak ellenére feleségül is vett. Később járt ugyan Füreden, s második feleségével nyaralt is itt kétszer de a tó környéke nem jelent meg többé műveiben.
A "nagy mesemondó" utolsó nyarát is részben a Sváb-hegyen és Balatonfüreden töltötte. 1904-ben tüdőgyulladást kapott és május 5-én halt meg.
1954-ben az egész ország szeretettel és megbecsüléssel emlékezett meg Jókai halálának 50. Évfordulójáról. Akkor határozta el a Népművelődési Minisztérium Múzeumi Főosztálya, hogy a füredi villában Jókai emlékkiállítást rendez be. A kiállítás az író és ember emlékét egyformán megőrizte, s így maradt máig is Jókai otthona a füredi ház. (1964 óta a Veszprém Megyei Múzeum Igazgatóság Laczkó Dezső Múzeumához tartozik).

• Kerek templom

A görögkereszt formájú építmény a Kerek templom. Fruhman Antal tervei alapján készült öt éven át. A klasszicista stílusú, szép térhatású templom főoltárának képét az osztrák Henriette Kärling, a "Krisztus a keresztfán" című képét pedig Vaszary János festette. 

Az 1846-ban elkészült és felavatott füredi "kerek templom", amelyet kupolájáról és kör alakú formájáról nevezett el így a fürdőt látogatók tömege. Elkészülte után gyorsan elfoglalta helyét a füredi ábrázolásokon. Nem volt olyan metszet, üvegpohár, vagy más füredi emléktárgy, amelyen a jellegzetes épület ne szerepelt volna. A tiszta klasszicista stílusnak megfelelően épített kis templom tükrözi kiváló tervezőjének jó ízlését, tehetségét. Nagyszerű összhangban áll a vele szemben álló Blaha Lujza-házzal, oszlopcsarnokaik révén. Fontos műemléke Fürednek, és az Országos Műemléki Felügyelőség jegyzékében is szerepel. A füredi Savanyóvízhez járó vendégek már a XVIII. század ötvenes éveitől kezdve kérték, hogy legyen a fürdőtelepen egy kápolna.

A templomot 1846. június 21-én áldotta meg Bresztyenszky Béla tihanyi apát. A szentbeszédet Vezerle Ignác veszprémi teológia tanár mondta. Az ünnepségen részt vett Deák Ferenc is.
1988-ban új orgonát kapott - a régi, elhasználódott harmónium helyett - a templom. Az orgonát Paulusz Frigyes orgonaépítő készítette. A kápolna fennállásának 100-ik évfordulójára kívül és belül megújult a templom. Az oltárok restaurálását és aranyozását Csekőné Ruff Ilona pápai aranyozó végezte.
Krisztusunk születésének 2000-ik, magyar államiságunk 1000-ik évében új, tűzzománc keresztutat kapott a templom, amelyeket Zoltán Győző és Kovács Erzsébet művészházaspár készített el. Az elkészülés áthúzódott már 2001-re. A megáldást és az első keresztutat Dr. Márti Gyula vészprémi érsek úr végezte.

• Református templom (Fehér templom)
  

Bárhonnan közeledünk hajóval Balatonfüred elé, a vízről tekintve már messziről világít felénk az óváros legmagasabb épülete, az egytornyú "fehér templom", mert így hívják már több, mint egy évszázada a helyi reformátusok templomát.

A hivatalos műemléki jegyzék (1976. évi) szerint klasszicista ízlésben épült 1828-ban. Évtizedekig meghatározó, uralkodó épülete volt az Öreg-hely alatt elterülő résznek. Ma is még igen szép dísze az itt térré kiszélesedő Kossuth Lajos utca végének.

1826. augusztus 14-én tették le az új templom alapkövét egy megszüntetett korábbi "mészárszék" és "pálinkásgunyhó" helyén. A harangokat a régi haranglábból az új toronyba még 1828. évben felerősítették, amelyeket november 7-én szereltek le a régi imaház haranglábából. Az új templomot 1830. augusztus 1-jén Tóth Ferenc, a dunántúliak híres és tudós püspöke szentelte fel.

Az új templom klasszicista stílusban épült, de copf elemei is keverednek külsején, szerencsére szép ötvözetben. A nagy felületű homlokzat bőséges teret adott a két stílus szerencsés keverésére és nemes vonalával megfogja még az építészeti stílusokhoz nem értő egyszerű ember szemét is. Toronysisakját 1922-ben újították fel a mai formájára. Szép a bejárata, félköríves, faragott kőkeretes bejáratának copf ajtószárnyai is felkeltik a figyelmet. A templom jelenlegi ablakai romantikus stílusban utóbb készültek az eredeti klasszicista ablakok helyett. Az épület művészi egységét megbontják. Belépve a templomba, azonnal megragadja a szemlélőt a hatalmas csarnok, amely a hófehérre meszelt falaival, egyszerűségében is áhítatra késztet. A boltozat nem egységes, ritmusát felbontják, de nem rontják a fapilléreken ülő, félköríves boltozathevederek. A déli és a nyugati oldalon egy-egy karzat látható, a belső teret északról nagyméretű karzat kialakítása igen hasonlít a tihanyi apátsági temploméhoz, dr. Uzsoki András feltételezi annak előképként való felhasználását. A templomnak még a nyugati oldalán is van egy kőkeretes oldalbejárata. Mögötte épült fel 1982-ben az új emeletes lelkészház, amelynek földszintjén gyülekezeti terem és iroda van, emeletén pedig a lelkész lakása.

Cím: Balatonfüred, Óvoda u. 1.

• Palóczi Horváth Ádám háza (ma Ferencsik János Zeneiskola)
  

Pálóczi Horváth Ádám ifjúságának legszebb éveit Füreden töltötte. Itt rakta le későbbi vagyonának alapjait és innen számítható költői működésének legjobb szakasza is. Ő volt nagy tavunk első ihletett rajongója, aki már hivatott költőként szólaltatta meg a Balaton szépségét. Honunk kisded tengerének, Magyar Tengernek, Pannónia Tengernek nevezi, bár a Magyar Tenger elnevezést először Kazinczy Ferenc használta. Az elnevezésnek igazi értelmet a Balaton viharát, nyugalmát, szépségét dicsőítő verseivel P. Horváth Ádám adott.
Pálóczi Horváth Ádám mint építtető is itt hagyta nyomát Füreden. Két háza is volt, melyek közül az Ady Endre u. 13 szám alatti ház (1785-1787 között épült) ma is őrzi az építtető elgondolásait. Szép kert fogja körül, magas fenyőfái alatt gondosan kezelt gyepszőnyeggel Egyike Füred legszebb épületeinek, mely előtt sokan megállnak.  Erkélyes homlokzata a Balaton felé néz, előtte a fenyőfákkal beültetett nagy kert. A bejárati része előtt, elkerített téren Kölcsey Ferenc mellszobra látható, a Magyar Kultúra Napján minden évben megkoszorúzzák. 
Az épületben ma a Ferencsik János Zeneiskola működik (1986-88 között itt volt a Városi Művelődési Ház).

Cím: Balatonfüred, Ady u. 13.

• Dőry-nyaraló

Épült 1869-ben. A legszebb családi nyaralónak mondták Füreden. Ez volt a híre, és valóban a múlt század végén még kimagasodott a kisebb nyaralók közül. Építési stílusát tekintve a romantikus ízlés egyik legszebb példája nemcsak itt Füreden, hanem messze vidéken is. Ezért lett kifejezetten műemlékké nyilvánítva, amint a táblájáról is leolvasható. A Dőry család kezében 1910-ig volt az épület, akkor eladták két tulajdonosnak, a Baradlay és Szlávi nevezetűeknek, akik teljes egészében szállodaként értékesítették. Akkor kapta a hivalkodó és Füred jellegéhez nem illő Astoria nevet, amely máig megmaradt.

Cím: Balatonfüred, Jókai u. 28.

• Szent Mihály templom romja (Papsoka Templomrom)
  

Papsoka helységnév jelentése - pap falva, pap birtoka - a tihanyi bencések birtoklására utal. E birtokon laktak az apátság szolgái. A település a mai Vázsonyi út és a Siske utca által határolt részen, a mai izraelita temető végéig elnyúló területen feküdhetett. Saját templommal rendelkezett, melyet Szent Mihály tiszteletére rendelt az egyház, s mely köré a település központja rendeződött. A Balatonfüred északnyugati részén, a Balatonszőlősre vezető út északi oldalán, a dombon lévő temetoben, a Siske forrástól nyugatra, igen szép természeti környezetben elhelyezkedő, kitunő balatoni kilátással bíró templom egy római kori villaépület helyén, valószínűleg a XII. században épült. Valamennyi falát a római alapfalakra építették rá. A román templomot többször átépítették, bővítették: a XV. század derekán új, gótikus szentélyt emeltek. Valószínű, hogy a Szent Mihály templom Veszprémnek a török által történt elfoglalása után pusztult el. Az ekkor leégett tetőzetű templom anyagát a környékbeli lakosok hordhatták el építőkőnek házaik felrakásához. Ma már csak a templom romjai lelhetők fel.

Cím: Balatonfüred, Vázsonyi u.

• Széchenyi Ferenc kastélya (ma Széchenyi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola)
  

Az Arácsi út és a Lóczy Lajos utca összeszögelésénél kezdődik a Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola területe. Elején egy korszerű, kétemeletes épület, majd beljebb a telek közepén három másik fogadja a látogatót. A középső építészeti formáival már első pillanatra is elárulja, hogy korábbi századok alkotása, nemes, ízléses, szép kivitelű épület, karcsú oszlopok által hordott erkéllyel.

Az 1785. évi alaprajzon a kastély földszintjén 4 szobát, 1 konyhát, 2 kisebb helyiséget találhatunk és a lépcsőházat. Alatta volt elhelyezve az árnyékszék. Az emeleten 7 szoba volt, egy árnyékszék és raktározás céljára szolgáló fülke. A gazdálkodásra szolgáló épületben tekintélyes istállórész volt 24 állat számára. Egyik része a szarvasmarha, másik része a fogatos lovak számára, és abban aludtak a lovászok, istállószolgák is. Ezen kívül volt egy nagy helyiség a kocsik részére, egy hálóhelyiség a szolgák, egy lakás 2 szoba, konyhával, az egész évben itt lakó udvaros részére. Ez az épület még ma is megvan, de átalakított formában, ma is gazdálkodás célját szolgálja. A benne lévő Kertészeti Szakképző Iskola 1982-ben a kastélyt építtető Széchényi Ferenc nevét vette fel. Így ennek a nagy embernek az emléke az iskola sok száz diákjának emlékezetében is megmarad.

• Lóczy-barlang

Az 1882-ben felfedezett és 1934-ben kiépített kis barlangot változatos oldásformák, a hegy felépítését bemutató vékonyréteges mészkőfalak jellemzik. A Balaton-felvidék legnagyobb, 120 m hosszú barlangja. A barlang utcai ruhában, villanyvilágítással és szakszerű vezetés mellett látogatható. A Lóczy-barlang a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van.

Előzetes bejelentkezés nélkül látogatható: Május 1 - szeptember 15. H-V 10.00 - 18.00

Belépődíj:
- felnőtt: 400 Ft/fő
- kedvezményezett: 300 Ft /fő
- gyermek: (4 - 14 éves) 200 Ft/fő

A Lóczy-barlangot kedvezményezett jeggyel látogathatják a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság másik bemutatóhelyén felnőtt jegyet váltó látogatók is.

• Koloska-völgy és tanösvény, Jókai kilátó

A Lóczy-barlangtól jelzett turistaút (zöld háromszög) vezet fel a Tamás-hegyen (317 m) álló, fából épített 3 emeletes Jókai-kilátóhoz, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Balatonra, Balatonfüredre és a Tihanyi-félsziget irányába. A Jókai hőséről elnevezett Aranyember útján ülőpadok teszik még kellemesebbé és kényelmesebbé a sétát. A tanösvény hat táblán mutatja be a környék földtanát, növény- és állatvilágát.

A kilátótól jelzett turistaúton (kék és zöld) juthatunk el a csodálatos Koloska völgybe és a Koloska sziklákhoz. A kőbe fogalt Koloska forrás előtt kis tavacska is található, mely azonban aszályos időben kiszárad.
A város fölötti 250-300 m magas fennsíkokat jellegzetes szubmediterrán vegetációjú karszterdő borítja, a mészkőhegyekbe vájt völgyekben kis patakok csörgedeznek és sietnek a Balatonba, melyek a XX. Század elejéig vízimalmokat is hajtottak.