A község 4 km-re helyezkedik el a Balatontól (Balatonakali) a Dörgicsei medencében. Bel- és külterületének nagyobbik része a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozik. A település megőrizte építészeti hagyományait, ápolja műemlékeit, óvja természeti értékeit.
Legmagasabb pontja a Halom hegy, ahonnan páratlan kilátás nyílik a Balatonra és a völgyben fekvő településre. A tó közelsége, a medence klímája mindig is jó lehetőséget adott az emberek letelepedésére. Régészeti kutatások bebizonyították, hogy már az őskorban is megjelent az ember ezen a területen. A későbbi időkből (újkőkor, réz és bronzkor) egyre több lelet bizonyítja, hogy a megtelepedésre kiváló körülményeket biztosított a környezet.
Dörgicse látnivalói
- Regős szobor (a Milleniumi emlékparkban)
Nagy István szobrászművész alkotása. Ötnegyedes méretű, törökülésbe helyezkedő férfi-alak, énekel. Énekét pengetős hangszerrel kíséri. Öltözéke keleties, régies, akár csak hangszere, hajviselete, valamint egyéb felszerelése, például a tarsolylemeze is. Ezekkel utal a magyarokkal, hunokkal, avarokkal való rokonságra, kapcsolatokra.
Teljes magasság: 2 m körül.
Talapzat: helyi kőből rakva és fugázva. Magassága 50 cm.
Elhelyezés: A teret az út felől egy evangélikus templom, majd kelet felé az idők folyamán két egybeépített, az Árpád-házi királyok korából (avar kori) származó templom, valamint egy lakóépület fogja körül. Ebbe a nyugodt, történelmi hangulatot árasztó térbe került a szobor.
Kopjafák (a Milleniumi emlékparkban)
Az I. világháború (1914-1918) hősi halottainak emlékére 1938-ban a temetőben tíz emlékoszlopot állított a község lakossága. Felújításukra a millennium évében került sor.
Emlékpark az I. világháború (1914-1918) és a II. világháború (1941-1945) hősi halottainak tiszteletére.
Felavatva: 1992.03.15-én.
Az emlékmű tervét Rekettyés László készítette. Kivitelezésben részt vettek Rekettyés László és Gyarmati István fafaragók, Sokhegyi Ervin és Fekete Lajos építők.
Alsódörgicsei evangélikus templom
1794-ben épült É-D-i tájolású. XIX század végi a szószékoltár és az orgona is. A templom késő barokk stílusban épült. Egy kőtábla Zsédenyi, lelkész emlékét őrzi, akit hitéért börtönbe, majd gályarabságra ítéltek.
- Alsódörgicsei római katolikus templom

1820 körül épült, késői barokk stílusban. Észak-déli tájolású. Tornya a déli oldalon magasodik. A torony alatt orgonakarzat XIX. század végi orgonával. Apszisában álló oltárán Szent Imre képet festettek. A keleti falon késő barokk szószék épült. Jellegzetessége még szecessziós-népies kifestés.
Felsődörgicsei evangélikus templom
Épült a XVIII. század végén. Kelet-nyugati tájolású. Egyszerű teremtemplom, oszlopokon épült kétoldalú karzattal, valamint orgonakarzattal. Nyugati homlokzatán magasodik a kétemeletes barokk formájú tornya.
- Kisdörgicse evangélikus templom

A XVII. század végén épült. É-D-i tájolású teremtemplom. A déli torony alatt nyitott, ülőpadkán előtér van, ebbol nyílik a templom. Egyszerű szószékoltárán Munkácsy Mihály, Krisztus Pilátus előtt című nagy képéből másolt Krisztus kép látható. A templom külső megjelenése, falai és boltozatai igényesebb megjelenést mutatnak, a falu lakossága jobb módú, nemesi réteg volt.
Kisdörgicse műemlék templomroma
Szent Miklós tiszteletére felszentelve. Mérete 10x6 m. Árpádkori, román stílusú falusi kőtemplom. A felújítás során a téglacsík feletti rész lett újjáépítve. Déli homlokzatán 3 román kori lőrésablak lett kialakítva. Építészeti érdekessége a nyugati bejáratnál a 165 cm széles boltozati indítás. Az oltár fedőlapja is az eredeti helyére került.
- Felsődörgicse műemlék romtemplom
Szent Péter tiszteletére felszentelve. A legrégebbi építésű templom a faluban. Az északi templomrész római kori épület alapfalaira épült, sok követ használtak fel belőle az építés során a XI. században. A honfoglalás után megtelepedett Bogát-Radvány nemzetség építette. A XIII. században szükségessé vált a templom bővítése. Ezt egyedülálló módon, 3 fal hozzáépítésével oldották meg. A régi templom falába ajtót törtek, a régi ajtót befalazták.
- Alsódörgicse műemlék romtemploma
Boldogasszony tiszteletére szentelve. A XIII. században a fehérvári őrkanonokság kegyúri templomaként épült. A szentély északi oldalához a sekrestyét építettek, ekkor történt a toronytest támpillérekkel való megerősítése is. A XVI. század közepétől már az evangélikusok használják. A templom mellett temetőt tártak fel, valamint a templomot védő kőkerítés alapjait is megtalálták. A déli oldalon L alaprajzú, 9 helyiségből álló épületkomplexumot építettek, mely kétszintes lakóházból és melléképületekből állt. A templomtoronytól észak-nyugatra, földbe mélyített kőház állt. Ez egy 6,5 m belvilágú, Árpád-kori kőház volt, 3 lépcsőfok vitt le a bejárathoz. Az első dörgicsei kőházak egyike. A templom akusztikája ma is kitunő, több zenei műsort, sőt operaelőadást is rendeztek itt.