A híres balatoni konyha

A tó étkei sorában vitathatatlanul elsőbbség illeti meg a halakat, közöttük is a „királyt”, azaz a  balatoni fogas süllőt. Ez a sügérfélék családjába tartozó ragadozó elérheti a 9-10 kg súlyt és a 120 cm hosszúságot is. Húsa hófehér, omlós, szálkátlan, tiszta ízű, nem véletlen, hogy évszázadok óta élén áll a Balaton menükártyáinak. Klasszikus elkészítési módja szerint egyben sütik meg.

Meg kell említeni a balatoni halászlét. Írásos említésével az 1800-as években találkozunk először, és éppen a Balatonnál. A keszthelyi Festetics-uradalom a halászokkal aláírt szerződésében kiköti, hogy azok nevezetes alkalmakkor „halaclit” kötelesek főzni a gróf vendégei számára. A halászlé akkor a legfinomabb, ha minél több halból főzik, amelyek közül a ponty- és harcsaszeletek „teszik föl rá a koronát”.

A külföldiek többsége elsősorban paprikás ételeiről, gulyásairól, pörköltjeiről ismeri a magyar konyhát, pedig zöldségételei is egyéniek és elragadók. A magyar konyha sajátos módon bánik a zöldségekkel. Míg Európában, Észak-Amerikában általában csak natúr, párolt zöldségként adják az asztalra, addig Magyarországon rántással, habarással, tejföllel, tejszínnel dúsítják, vagy saját fűszeres főzőlevében szervírozzák a főzeléknövényeket. A tejfölös, kapros tökfőzelék még az ínyenc franciákból is zajos elismerést vált ki!

Nagyszerű étel a magyaros babfőzelék füstölt csülökkel, a paradicsomos káposzta sült oldalassal, vagy éppen a lencsefőzelék debreceni kolbásszal. A pálmát azonban alighanem a töltött káposzta viszi el. Ehhez a vékonyra vágott fejes káposztát borsos, paprikás, hagymás lében főzik meg, és káposztalevélbe csomagolt fűszeres, rizses darált hússal gazdagítják. A tetejére tejföl kerül, és kunkori, pirosra sült szalonnataréj. Tessék kipróbálni!
A vadételeket is érdemes megkóstolni a Balatonnál vendégeskedve. A Bakonyalja, a Keszthelyi- hegység és a Somogyi-dombság hatalmas erdeiből őz, szarvas, vaddisznó, muflon, dámvad, a nagy rétségekről pedig nyúl, fácán, fogoly kerül az éttermek asztalára. Íme egy kis ízelítő: szarvasszelet vörösborban, áfonyabefőttel és burgonyakrokettel, avagy nyúlgerinc vadasan, zsemlegombóccal.
Ne felejtsük el a  bográcsban fortyogó gulyást sem. Aki külföldről és először érkezik a Balatonhoz, annak számára legyen ez a „fejedelmi parasztétel” az első randevú a magyar konyhával! Jó étvágyat hozzá!

Napóleon és a halászlé

Ez a nagyszerű, jellegzetesen magyar népi étel sokak szerint közvetve Napóleonnak köszönheti a világra jöttét. Amikor a XIX. század elején a császár blokáddal akarta térdre kényszeríteni Angliát, az európai piacokról egy csapásra kifogyott a bors. A leleményes magyar parasztok szárított, porrá őrölt piros paprikával helyettesítették, s ez az új fűszer utóbb jelképévé vált a magyar konyhának.

A Balatonon „született”

A Balaton egyik leghíresebb étele, a Csáky töltött rostélyos Füreden „született meg” a XX. század elején. A füredi Palace Szanatórium ez idő tájt már országos hírű konyhát vitt, élén Csáky Sándor mester-szakáccsal. Az ő negyedszázados balatoni pályafutásának egyik csúcsa a tojásos lecsóval töltött, tejfölös, paprikás „szaftban” szervírozott marharostélyos, amely rövid idő alatt a tómellék, majd az ország minden „jobb vendéglőjének” az étlapjára felkerült.