Kis-Balaton

Geomorfológiailag, de főleg geológiai szempontból kevésbé látványos ez a lápos, mocsaras vidék. Kialakulása azonban szorosan kötődik a Balaton történetéhez, annak legnyugatibb részmedencéjeként a pleisztocénben süllyedt be, majd napjainkra szinte teljesen feltöltődött a Zala hordalékával.

A Kis-Balaton nádrengetegei nyílt víztükrökkel, mocsárrétekkel, magassásosokkal, zsombéksásosokkal, fűz- és égerligetekkel, bokorfüzesekkel váltakoznak. Botanikai ritkaságai közé tartozik a világ legkisebb virágos növénye, a vízidara, a csak nagy kiterjedésű lápvidékeken előforduló, igen ritka, védett lápi csalán és számos orchideafaj. Kiemelt érték továbbá a kis holdruta, a gázló és a kálmos. A Föld természetes élőhelyei közül a vizes-nedves területek fogyatkozása természetvédelmi szempontból fenyegető jelenség. A Kis-Balaton vízi világa szerencsére megőrizte ezt a típusú élőhelyet, a rá jellemző Európa-szerte ismert állatvilágával együtt.

A Kis-Balaton madártani szempontból országos és nemzetközi viszonylatban kiemelkedő terület, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó, nemzetközi jelentőségű madárélőhely. Az élőhely jellegéből adódóan elsősorban a vizek, vízpartok madárvilága rendkívül gazdag, de - főleg vonulási időszakban - a környező erdőfoltokat és bokorcsoportokat, szántókat is sok faj felkeresi. Az eddig megfigyelt madárfajok száma 232, ezek közül 110 faj fészkel is a területen. A fokozottan védett fajokból 27 faj észlelhető rendszeresen. A teljesség igénye nélkül megemlíthető közülük a kis kócsag, a hamvas rétihéja, a cigányréce, a réti fülesbagoly, és a legnagyobb ragadozómadár fajunk, a rétisas is.

Az emlősök közül a vidrának jelentős állománya él itt. További ritka, védett állat az északi vagy patkányfejű pocok, vízicickányfajok, csalitjáró pocok, borz, nyuszt, hermelin, stb. A terület a denevérek fontos táplálkozó területe is. A Kis-Balatonnak gazdag a hüllő- és kétéltűfaunája. A védett halfajok közül, pl. a lápi póc és a réti csík tömegesen fordul itt elő. Ízeltlábú faunája is gazdag, a "szokásos" mocsári fajokból áll. A nemzeti park szitakötőfajokban leggazdagabb területe itt található, 41 fajt, közülük 13 védettet fedeztek fel a kutatók.

A Kis-Balaton fokozottan védett területe csak külön belépési engedéllyel, az Igazgatóság által biztosított szakvezetővel látogatható. Azon látogatók számára, akik a szakvezetést nem igényelnek, lehetőségük nyílik más helyszínen látogatás tenni, ahol bemutatóhelyeket és tanösvényt vehetnek igénybe.