Természeti értékek, kincsekArborétum - Cserszegtomaj | Kútbarlang - Cserszegtomaj | Helikon Park - Keszthely | Hévízi-tó | Fürdősétány - Hévíz | Láperdő - Hévíz | Badacsony, Geológiai és Botanikai tanösvény | Folly-Arborétum - Badacsonytoma | Csodabogyós-barlang - Balatonederics | Fehérvízi-láp | Jókai Park - Siófok | Millennium Park - Siófok | Tihanyi-félsziget | Tihany tavai | Tihanyi Visszhang | Kossuth Lajos-forrás - Balatonfüred | Koloska völgy és tanösvény - Balatonfüred | Lóczy-barlang- Balatonfüred | Kishegy - Balatonlelle | Szamárkő - Zamárdi | Kőhegy - Zamárdi | Tátorjános - Balatonkenese | Löszfal - Balatonkenese | Kőtenger - Salföld | Természetvédelmi major - Salföld | Öregpark - Balatonalmádi | Platánfasor - Balatonföldvár | Tapolcai-tavasbarlang | Tapolcai Gyógybarlang | Zichy-kúria Parkja - Zalafalu | Várdomb és Gömbkilátó - Balatonboglár | Kis-Balaton | Szépkilátó | Kányavári-sziget és "Búbos Vöcsök" tanösvény
A település nevezetessége a világon egyedülálló Kútbarlang, amit 1930-ban Tóth Lajos, kútmester véletlenszerűen fedezett fel.
A Helikon Park Keszthely városának legnagyobb zöldterülete. Századunk elejétől kezdődően fokozatosan alakították ki. A park közepén áll az 1921-ben emelt, oszlopokon álló kupolás Helikon emlékmű, mely a görög kultúrában a múzsák lakhelye. Az emlékmű körül, a park hatalmas fái alatt több jeles, Keszthelyhez kötődő személyiség szobra és emlékköve található, például Egry József festőművész, Bartók Béla zeneszerző, Csik Ferenc olimpiai aranyérmes úszó, Cholnoky Jenő földrajztudós, Borbás Vince és Kitaibel Pál botanikusok. A parkot számos szökőkút és sétány díszíti, kiváló helyet biztosít akár rendezvények lebonyolítására is.
A Hévízi-tó vagy Hévízi-gyógytó 4,44 ha kiterjedésével és az őt körülvevő 50 ha területű véderdővel Európa legnagyobb gyógyító erejű melegvizes tava. Különlegességét növeli még az a páratlan természeti látvány, ami az odalátogatót fogadja: a park közepén elhelyezkedő csillogó víz, a vízfelszínt borító páraréteg és az indiai vörös tündérrózsa, amely az egész tóban mindenhol fellelhető. A tavat lombhullató mocsárciprus fasorok körítik, amelyek az egyediségét fokozzák.
A gyógytó vize kalcium- és magnéziumtartalmú, hidrogénkarbonátos, kénes, enyhe radontartalmú gyógyvíz. Biológiai aktivitása a szerves vegyületek jelenléte következtében jelentős. Ez utóbbi adja egyedi jellegét.
Hévíz mediterrán jellegű mikroklímája a tó főbejáratához vezető
Schulhof Vilmos sétányon érzékelhető leginkább. A kora tavasztól késő
őszig nyíló színpompás virágok, egzotikus örökzöldek mellett kiemelkedő
jelentőségű a sétány mellett létesített platánfasor és azok a koros
fák, melyet a platánokkal egyidejűleg ültettek - a kőris, a
mocsárciprus, a kínai ősfenyő.
Az évi csapadékmennyiség 679 mm, s évente közel 2000 órát süt a nap. A kiegyenlített hőmérséklet miatt a nyári hőség mérsékeltebb, a tél viszont enyhébb. Az évi középhőmérséklet 11,2°C. A fürdőhely levegője tiszta, por és páramentes. A promenádot padsor övezi, megállásra, ráérős szemlélődésre késztetve az üdülővendégeket. A sétány hangulatát köztéri alkotások sora teszi teljessé. A láperdő jellegű gyógypark északon, keleten és délen csak korlátozottan látogatható, a kiépített gyalogutakról letérni szigorúan tilos. A tó és az azt övező véderdő egymásra gyakorolt hatásával sajátos, helyi mikroklíma alakul ki. A vizes területek okán a helyi klíma kiegyenlítettebb. Az erdők felfogják a szeleket, a tó és környezete gyakran párába burkolózik.
Kétnyelvű ismertetőtáblákkal ellátott tanösvény a vulkáni hegyek geológiai, botanikai, zoológiai és tájhasználati módjait ismerteti. Utunk során tanulmányozhatjuk a bazalt formakincsét, az egykori bányafalakat. A feltáruló földtani látványosságok bemutatják számunkra az egykori földtörténeti események e gy-egy pillanatát. A sétaútról kiadvány is készült.
A szabadon látogatható, önmagába visszatérő tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető. A tanösvény hossza: közel 4 km. Megközelíthető a Badacsony-hegy déli oldalán a Kisfaludy-ház felől.
Hazánkban szinte egyedülálló, ahogy egy család évszázadon át ezen élő "fenyőmúzeum" megteremtésén fáradozott, és napjainkban is fenntartásáért, fejlesztéséért tevékenykedik. Dr. Folly Gyula (1867-1915) pécsi orvos volt az, aki elsőként az 1900-as évek elején a hegyoldalba, az egykori cseres-kocsánytalan tölgyes állomány helyére egzótákat ültetett. A terület, amelyen a telepítést megkezdte, mindegy 0.4 hektár, amely ma is a gyűjtemény magját képezi (XI.a. parcella - Öreg-arborétum). Olyan fajokat igyekezett összegyűjteni, amelyek jól hasznosítják a Balaton helyi mérséklő klímáját, és jó tűrik a szárazságot is. Elsősorban a mediterrán származású és más világrészek hasonló adottságú területeinek növényeit ültette.
1950-ben a családi birtok egy része állami tulajdonba és a Badacsonyi Állami Gazdaság kezelésébe került. Majd 1953-ban újra megkezdték az egzóták telepítését.
Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén nyílik a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország hetedik, a Dunántúlnak pedig harmadik leghosszabb barlangja. A 393 méteres tengerszint feletti magasságban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területén nyíló barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét, amelynek itt találjuk északi elterjedési határát.
Információ:
A Fehérvízi-láp a Balaton déli felén, a Nagybereken található, a Balatonfenyves-Somogyszentpál-Buzsák községek alkotta háromszögben. A Nagyberek területe a Balaton sekély medencéjének része.
A Petőfi sétány jobb oldalán Siófok kedvelt sétahelyére, a Jókai parkra bukkanhatunk. A hűslombú, árnyas fák alatt sokan keresnek enyhülést.
A város központjában, a vasútállomás előtt található a Millennium park (korábban Baross park). A látványon túl pihenést is biztosít a város lakói, vendégei számára. Területe 16.000 m2. A parkban több köztéri alkotás található: a Zenepavilonban került elhelyezésre Varga Imre Kálmán Imréről készült bronzszobra. Ugyancsak az ő alkotása a "Mártírok" szoborcsoport. Láthatjuk még Kiss Sándor II. világháborús emlékművét és Martsa István Zuhanyozó nő című alkotását.
A Tihanyi-félsziget számos vonatkozásban egyedülálló nemcsak hazánkban, Európában is. Különleges földrajzi helyzete, kialakulásának sajátosságai, mai tájképi megjelenése, földtani és történeti emlékei, ritka növény- és állatfajai mind-mind a legszebb és legféltettebb kincseink közé emelik. A természetet kutató és védő szakemberek számára a Tihanyi-félsziget értékei régóta ismertek. Itt alakult hazánk első tájvédelmi körzete 1952-ben. A tihanyi Tájvédelmi Körzet később észak felé bővült, 1658 hektáros területe ma a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park egyik tájegysége. Két fokozottan védett része a Bozsai-öböl és a Külső-tó. A természetvédelmi területkezelést és az ökoturisztikai, környezeti nevelési feladatokat a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság látja el.
A tihanyi táj szépségében három tó játszik fontos szerepet: a A Belső-tó közvetlenül a falu alatt található, csaknem kerek, víztükre nyílt. A Balaton szintjénél 26 m-rel magasabban helyezkedik el. Egykor gazdag növény- és állatvilágáról volt híres, ma kedvelt horgászterület.
A Külső-tó a félsziget egykori vulkánjának fokráterében keletkezett, erősen feltöltődött, sekély tó, a tengerszint felett 116 m magasságában. Gazdag, a vízhez kötődő rovarvilág, különösen sok ritka szitakötőfaj találta itt meg életfeltételeit. Nagyszámú kétéltű és hüllő él a tóban, a mocsári teknős állomány kiemelkedő. A madarak közül itt is költ a nyári lúd és a barna rétihéja, az utóbbi években pedig vörös gém fészkeléséről is tudunk. Fontos őszi táplálkozóhelye a gémféléknek, mivel a sekély víz ideális e fajok vadászati módszereinek. A vonulás előtt gyakran 20-25 nagykócsag is tartózkodik egyszerre a tavon. A félsziget harmadik tava, az ún. Rátai-csáva, mely szintén egykori vulkáni kráterből keletkezett lefolyástalan medencében alakult ki, víztükre azonban csapadékos évek tavaszain is alig éri el a fél hektárt. Nyár végére aztán ez a kis tavacska is többnyire kiszárad.
A Kálvária mellett keletre fekszik. A legrégibb balatoni útikalauzban, 1848-ban azt írják, hogy a füredi vendégek Tihanyba kirándulnak visszhangot hallgatni, mert a templom fala a Visszhangdombon gyorsan elkiáltott 15 tagú mondást is tisztán elismétli. A jeles költők által is megénekelt tihanyi Echo az 1960-as évektől fokozatosan gyengült, de szélmentes, csendes időben, különösen este ma is hűségesen ismétli szavainkat.
Füred központja a Gyógy-téren a Kossuth Lajos-forrás, fölötte 12 oszlop által tartott tető díszlik; ez a kútház
Az 1882-ben felfedezett és 1934-ben kiépített kis barlangot változatos oldásformák, a hegy felépítését bemutató vékonyréteges mészkőfalak jellemzik. A Balaton-felvidék legnagyobb, 120 m hosszú barlangja. A barlang utcai ruhában, villanyvilágítással és szakszerű vezetés mellett látogatható. A Lóczy-barlang a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. Előzetes bejelentkezés nélkül látogatható: Május 1 - szeptember 15. H-V 10.00 - 18.00
A telep A szőlőhegy felett helyezkedik el a mintegy 136 ha területű turisztikai célra kialakított parkerdő.
Az érdekes, sziklatömböt Zamárdi nyugati faluvégén, a Kiserdő dombhajlatai között találjuk meg. Az erősen lekopott, hullámos felszínű sziklán egy vályúszerű mélyedést és ennek végén "tűzgödröt" látunk. A sziklához délről egy kör alakú, nehéz, faragott kő támaszkodik. A közelben álló kisebb kövön pedig két nyom látható. A legenda szerint erre járt a gyermek Jézus Szűz Máriával és Szent Józseffel szamárháton. A kő mellett elmenve, a szamár odakapott a szikla oldalán kinőtt fűcsomóhoz, ezért lett a kő neve Szamárkő. A két nyom pedig Jézus lábnyoma és a szamár patájának nyoma.
A községtől délnyugatra emelkedik a szép környezetű, kiváló szőlőtermő, csodálatos panorámát nyújtó magaslat, romantikus pincéivel, hétvégi házaival. Nevét feltehetően a talajból kiálló kövekről kaphatta, ezek ugyanis csak itt találhatók, a környező dombokon sehol. A Szamárkőtől kellemes sétával a pincesoron nézelődve feljuthatunk a Kőhegy tetejére (219,8 m), ahonnan csodálatos panoráma tárul elénk. Előttünk csillog a Balaton, kitárva minden szépségét, tekintetünket Kenesétől Tihanyon át Badacsony bazalt- koporsójáig hívogatva. 1948-ig itt állt szinte sértetlenül a Tihanyi Apátság kőhegyi szőlőgazdaságához tartozó szép présház, ami már messziről magára vonja az utasok figyelmét. Sajnos a II. világháború utáni események azt a régi szép épületet sem kímélték, anyagát széthordták, megsemmisült. Csupán az idősebbek emlékeznek a Kőhegy régi látványára, tetején a zömök, piros cserepes présházzal.
A balatonkenesei löszfal tetejének szép gyepjei már régóta ismertek a botanikusok előtt, elsősorban úgy, mint a tátorján lelőhelyei. Ez az igen dekoratív, robusztus löszpusztai növény itt éri el elterjedésének nyugati határát. A tátorján valaha a Kárpát-medencében nem volt nagyon ritka, de a löszgyepek feltörésével eltűnt, és századunk harmincas éveiben már a kenesei volt az egyetlen ismert populáció hazánkban. Az újabb kutatások eredményeképp több, kisebb tátorján állomány került elő (elsősorban a Mezőföldön). Hazánkban rendkívül ritka, fokozottan védett növény, mely földrészünk Vörös Könyvében is szerepel.
A tátorjános löszgyepekből ma két foltban, mintegy 3 ha-nyi terület védett, de ezek a védett részek a Soós-hegy környékén elszórt tátorján-populációknak csak kis részét foglalják magukba. Közvetlenül a Soós-hegy mellett található hazánk egyik legnagyobb (több ezer tövet számláló) szennyes ínfű állománya is. Tátorjános ma már természetvédelmi terület.
A kb. 80 méter magas löszfal Balatonfűzfőtől Balatonvilágosig szegélyezi a tavat. Balatonkenese fölött emelkedik a nyugati partok legmagasabb pontja, a Partfő.
 A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze. Ebből jöttek létre a különböző alakzatok, sziklák, innen e kővidék megkapó változatossága. A Kőtengert nemcsak az időjárás alakította, hanem a sziklák egy részét bányászták is. Az 1900-as évek elején még majdnem az egész medencét körbefogta a kőtengerek lánca, de az ezen a területen is egykor működő bányaművelés miatt, a kőtengerek ma már csak egyes foltokban maradtak meg (a homokkövet malomkőnek is fejtették). A fű és a tarka virágok közül fel-felbukkanó kvarchomokkő sziklák nemcsak a mezőn, az udvarokon is feledhetetlen látványt nyújtanak. A sziklák kis mélyedéseiben növények virulnak.
Salföld a Káli-medence Balaton felé nyíló kapujában a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szívében helyezkedik el, jelentős geológiai, botanikai és népi építészeti emlékkel. A Nemzeti Park Igazgatóság a falu határában alakította ki a Majort, ahol őshonos magyar háziállatfajtákat, (rackajuhot, bivalyt, szürkemarhát, baromfit, pásztorkutyákat) és lovakat mutat be. A bemutatóhely ad otthont a Regényes Park című
fotókiállításnak is, ahol a XX. század elején készült tájképfotók mellé
2000-ben Molnár László fotóművész készített képeket. A fotópárok jól
tükrözik a XX. században lezajlott változásokat a Balaton-felvidék
regényének lapjain. A Major
fűszer- és gyógynövénykertje illatos élményeket kínál a látogatóknak. A
gépkiállítás az elmúlt idők mezőgazdasági eszközeit sorakoztatja fel.
A század elején platán és fűzfákkal telepített almádi Öregparkot Petőfi, Kossuth, Rákóczi szobrai, a Sóhajok hídja, az Örökmécses, a Véghely emlékpad díszítik. A védett növényzetű parkban található század eleji mintára újjáépített Zenepavilon és az 1928-ban épült Liget kávéház.
 Itt vannak a megye legnagyobb platánalléi. A fasorokat a XIX. század végén ültették.Rendkívül mutatósak a gyors növekedésű, pompás megjelenésű, nagy termetű, terebélyes fák. A Kvassay sétány platánjain kívül védett platánfasorral a part és a vasút között nyílegyenesen futó Somogyi Béla és a Rákóczi Ferenc utcákban is találkozhatunk. A part közeli telepítés a vízellátás szempontjából is jó választásnak bizonyult.
A tapolcai Tavasbarlang a Kisfaludy Sándor utca 3. szám alatt található, a város központjából a Fő téren keresztül, a Kossuth Lajos utcán át közelíthető meg.
Belépődíj:
A pollenmentes tapolcai gyógybarlang hőmérséklete 14-16 °C, mikroklimatikus paraméterei állandók. A magas páratartalmú levegő rendkívül tiszta, nincs porterhelése. Ezek a tényezők önmagukban gyógyító és nyugtató hatásúak allergiás, asztmás és egyéb légzőszervi megbetegedések esetén. A Hunguest Hotel Pelion a város központjában, egy négyhektáros parkban áll a gyógybarlang felett, amelyhez a szállodából közvetlenül fedett folyosón juthatnak el a vendégek. A szálloda parkjában fúrt saját termálvízkút adja a medencék vizét. A tájvédelmi területté nyilvánított mintegy tízhektáros park a Zichy család birtokával szemben fekszik. A park közepe táján egy völgybe ereszkedik, s itt folyik az a kis patak, ami néhány kilométerrel arrébb a Kis-Koppányba torkollik. A parkot 1820 körül telepítették, amikor a ház körüli fenyőket. Ez utóbbiakat azonban ki kellett vágni, helyükre ifjú csemetéket ültettek.
Amíg a utunk elvezet a sétányon a szintén védettséget élvező vasfákhoz, az egyik kis tisztáson egy csaknem méteres magasságú ágyúlövedék magasodik a fűből. Ez nem más, mint egy síremlék. A rege úgy szól, hogy Zichy Mihály egyik unokája férjének volt egy kedvenc lova, amellyel végigharcolta az első világháborút. Amikor elpusztult, ezt a síremléket állította neki.
A balatonboglári Várdombon található a gyönyörű gömbkilátó. A domb egész éven át nyugalmas és közkedvelt kirándulóhely. A kilátó esti kivilágítása a távolabbi veszprémi partokról is látható. Geomorfológiailag, de főleg geológiai szempontból kevésbé látványos ez a lápos, mocsaras vidék. Kialakulása azonban szorosan kötődik a Balaton történetéhez, annak legnyugatibb részmedencéjeként a pleisztocénben süllyedt be, majd napjainkra szinte teljesen feltöltődött a Zala hordalékával.
A Kis-Balaton nádrengetegei nyílt víztükrökkel, mocsárrétekkel, magassásosokkal, zsombéksásosokkal, fűz- és égerligetekkel, bokorfüzesekkel váltakoznak. Botanikai ritkaságai közé tartozik a világ legkisebb virágos növénye, a vízidara, a csak nagy kiterjedésű lápvidékeken előforduló, igen ritka, védett lápi csalán és számos orchideafaj. Kiemelt érték továbbá a kis holdruta, a gázló és a kálmos. A Föld természetes élőhelyei közül a vizes-nedves területek fogyatkozása természetvédelmi szempontból fenyegető jelenség. A Kis-Balaton vízi világa szerencsére megőrizte ezt a típusú élőhelyet, a rá jellemző Európa-szerte ismert állatvilágával együtt.
A Kis-Balaton madártani szempontból országos és nemzetközi viszonylatban kiemelkedő terület, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó, nemzetközi jelentőségű madárélőhely. Az élőhely jellegéből adódóan elsősorban a vizek, vízpartok madárvilága rendkívül gazdag, de -főleg vonulási időszakban - a környező erdőfoltokat, bokorcsoportokat, szántókat is sok faj felkeresi. Az eddig megfigyelt madárfajok száma 232, ezek közül 110 faj fészkel is a területen. A fokozottan védett fajokból 27 faj észlelhető rendszeresen. A teljesség igénye nélkül megemlíthető közülük a kis kócsag, a hamvas rétihéja, a cigányréce, a réti fülesbagoly, és a legnagyobb ragadozómadár fajunk, a rétisas is.
A Kis-Balaton fokozottan védett területe csak külön belépési engedéllyel, az Igazgatóság által biztosított szakvezetővel látogatható. Azon látogatók számára, akik a szakvezetést nem igényelnek, lehetőségük nyílik más helyszínen látogatás tenni, ahol bemutatóhelyeket és tanösvényt vehetnek igénybe.
Jól kiépített, padokkal, parkolóval, üzletekkel, vendéglővel
ellátott kilátó, ahonnan szép időben belátható az egész Balaton és a
Tapolcai medence. Fekete fenyőit Festetics Tasziló felesége, Hamilton
Mária hercegnő, az angol királyi család rokona ültette.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, a Kis-Balaton tájegységén található a Kányavári-sziget és a Búbos vöcsök tanösvény. Megközelíthető a Zalavár és Balatonmagyaród köz A Kányavári-szigeten tanyázik például nagykócsag, kormorán, kanalas gém, üstökös gém, búbos vöcsök, szürke- és vörösgém, szárcsa, nádi rigó, sitke. Napjainkig itt 250 madárfajt figyeltek meg, amelyből közel 150 itt fészkel. |
 |
Természeti értékek, kincsek, Balaton Tourist Info |
|
|
1990 nyarától a barlang kutatásába bekapcsolódott a Cserszegtomajon megalakult Labirint csoport is, akik a terület kutatását azóta is végzik. A barlang fokozottan védett természeti kincs. Megtekintése csak előzetes megbeszélés alapján lehetséges. Ez ügyben, a helybéli Takács Ferdinándot kell keresni.
Ez a tó különleges képződmény, hiszen ellentétben a többi melegvizes tóval, melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó. A Keszthelyi-hegység nyugati lejtője mentén, a Hévízi-völgyben található, Hévíz városa mellett.
Az alapító halála
és az első világháború megakasztotta a telepítés lendületét. A két
világháború közötti időszakban gyakorlatilag teljesen szünetelt az arborétum
fejlesztése. Ezalatt a család igyekezett a kis
arborétumot fenntartani. Szerencsére a második világháború alatt nem érte nagyobb
károsodás a kertet.
Az 1990-ben felfedezett barlang járatait összesen 5200 méter hosszban tárták fel a
Balaton, a Külső-tó és a Belső-tó. A felsorolás azonban nem teljes, mert csapadékos években feltűnik a negyedik is: a Rátai-csáva. A félsziget mindhárom beltava egykori vulkáni kráter helyén keletkezett, a csapadékvíz összegyűlése révén. Forrás vagy patak nem táplálja őket, az magyarázza időszakos kiszáradásukat is, melyre az utóbbi évszázadokban mindhárom tó esetében volt már példa.
. A műemléki jegyzékben ennyi olvasható: "Ivócsarnok, klasszicista. Épült 1800-ban. Átépítve 1853-ban. I. Ferenc József császár-király 1852-ben látogatta meg először Füredet. Akkor "a hódoló tisztelet megnyilvánulásaként" róla neveztette el a tihanyi apátság a kutat. 1952-ben a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal ajánlására Kossuth Lajosról nevezték el a kutat, mely nevet ma is őrzi. Időtállóságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ő írta a legszebb és valóban érdekes füredi fürdőlevelet, ő vetette fel a balatoni gőzhajózás megvalósításának szükségességét, így joggal megérdemli, hogy neve megörökítést nyerjen e helyen. 1993-ban felújították és átadták a nagyközönségnek. 
A Jókai kilátótól jelzett turistaúton (kék és zöld) juthatunk el a csodálatos Koloska völgybe és a Koloska sziklákhoz. A kőbe fogalt Koloska forrás előtt kis tavacska is található, mely azonban aszályos időben kiszárad. A város fölötti 250-300 m magas fennsíkokat jellegzetes szubmediterrán vegetációjú karszterdő borítja, a mészkőhegyekbe vájt völgyekben kis patakok csörgedeznek és sietnek a Balatonba, melyek a XX. Század elejéig vízimalmokat is hajtottak.
üléshez tartozó Kishegyen a szőlőművelés és termelés a legfontosabb ma is, azonban kellemes kirándulási és pihenési lehetőséget is biztosít a turistáknak sajátos hangulatával, festői panorámájával. A közel 200 m magas hegy tetején a barokk időkből származó kis műemléki kápolna áll és vele szemben az 1700-as években épült vincellér lakás és pince. A települést és a szőlő-hegyet szilárd burkolatú út köti össze.
A lakosság körében élő hagyomány szerint, a tatár és a török támadások idején ide, a megközelíthetetlen helyre menekült a nép. Ezek a barlangok, melyek öt szinten helyezkednek el, nehezen megközelíthetőek, és valóban lakottak voltak a XIX. század közepéig, de akkor az itt élőket kitelepítették, mivel életveszélyeseknek ítélték ezeket a "lakásokat". Ma ezek turistalátványosságok.
A bejárattól a híres, védett vadgesztenyesor árnyékában sétálhatunk le a patakhoz, majd a kis fahídon átkelve, a kiépített ösvényeken körbejárhatjuk a parkot. A vadgesztenyesort egy-két éve megtámadta az aknázómoly, ami ellen nehéz védekezni, s a fák egészségét veszélyeztetik.
Az emlősök közül a vidrának jelentős állománya él
itt. További ritka, védett állat az északi vagy patkányfejű pocok,
vízicickányfajok, csalitjáró pocok, borz, nyuszt, hermelin, stb. A terület a
denevérek fontos táplálkozó területe is. A Kis-Balatonnak gazdag a hüllő- és
kétéltűfaunája. A védett halfajok közül, pl. a lápi póc és a réti csík
tömegesen fordul itt elő. Ízeltlábú faunája is gazdag, a "szokásos"
mocsári fajokból áll. A nemzeti park szitakötőfajokban leggazdagabb területe
itt található, 41 fajt, közülük 13 védettet fedeztek fel a kutatók.
A Szépkilátó Balatongyörök községének keleti szélén a Szigligeti-öbölre
nézve, hívja fel az utazó, a turista figyelmét a nagyon szép
panorámára. A hely neve valóban kifejezője annak a csodálatos
természeti képnek, amely az itt megálló utazó, pihenő vendég szeme elé
tárul.
ötti útszakaszról.