A balatoni táj legszebb részeit vulkáni erők formálták, hatásuk megszelídülve ugyan, de 2,5 millió évvel a tűzhányók kialudta után is érződik. A tó mentében tucatjával fakadnak kénes, szénsavas források, többükben már évszázadok óta gyógyulást keresnek
és találnak az emberek. Leghíresebb közöttük a Keszthelyihegység lábánál fakadó forrás. Valójában gejzír ez, amelynek krátertava természetes fürdőként kínálja 38 °C-os gyógyvizét. Ehhez hasonlót csak Izlandon találni. A Hévízi-tó kénes, enyhén radioaktív vize ugyanúgy kiváló a mozgásszervi betegségek gyógyítására, mint a tófenék iszapja. A Hévízi-tó látványnak is gyönyörű, különösen nyár végén, amikor tükrén ezerszámra virágzik az Indiából betelepített vörös tündérrózsa. A tó köré gyógyszállók, szanatóriumok tucatjai települtek.

Nagyszerű gyógyvízre bukkantak a 60-as években olajkutatás közben a Balaton nyugati végétől alig félórányi autózással elérhető Zalakaros községben. A hajdan még ismeretlen falucska azóta virágzó fürdőhellyé nőtte ki magát kényelmes szállodákkal, panziókkal, igazi, magyar konyhát kínáló vendéglőkkel. Korszerű fürdőjét mozgás- és légzőszervi betegségben szenvedőknek ajánlják, de nőgyógyászati bajok kezelésére is kiváló. A nemrégiben elkészült élményfürdő az egészséges, fiatal fittnesz-rajongók számára is kellemes üdülést ígér.

A balatoni régió elsőként gyógyításra használt vize a balatonfüredi szénsavas forrás, mellette már az 1700-as években emeletes fürdőház állt. Jóllehet a korszerű szívgyógyászat már régen túlhaladta a szénsavas fürdőkúrát, a forrásra települt hajdani szanatóriumból országos hírű gyógyintézmény vált: Füredet ma is a szívbetegek Mekkájaként emlegetik. A Szívkórház előtt, a Gyógy téren oszlopos csarnokban találjuk a Kossuth-forrást, hűvös, üdítően pezsgő vizét sokan megkóstolják.